Véget vet-e a nitril műhelykesztyű a kéztisztító pasztának?

3 órával ezelőtt

7 perc olvasás

Gripzzly nitril műhelykesztyű motoron végzett munka közben, a kéz a dugókulcsot szorítja

Van egy pillanat a munka végén, amikor az ember a mosdó fölött áll, és olyan pasztával dörzsöli a kezét, amely a szappan és a homok keresztezéseként illatozik. A víz szürkén folyik, aztán világosabban, végül szinte tisztán. Szinte, mert az ujjak hajlataiban úgyis marad egy sötét vonal, mintha valaki ceruzával körberajzolta volna. A körmöknek van egy peremük, amelyet semmi nem mozdít meg az időn kívül.

Évtizedeken át ezt valami védjegyként kezeltük. Piszkos kéz, vagyis valaki tényleg dolgozott, nem csak aláírta a megrendeléseket. Van ebben valami, csakhogy az a vonal az ujj hajlatában nem piszok a köznapi értelemben. Ez a használt olaj maradéka. A használt motorolaj viszont rajta van azon a listán, amelyen szereplő dolgot senki nem akar egész nap a kezén tartani.

Sötét vonal az ujj hajlatában

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség a nem finomított és gyengén finomított ásványi olajokat az emberre nézve rákkeltő tényezőként osztályozza, vagyis az 1. csoportba sorolja, ugyanabba a bizonyossági kategóriába, mint az azbesztet vagy a dohányfüstöt. A használt motorolajok ebbe a csoportba tartoznak, mert a motorban való működés közben policiklusos aromás szénhidrogéneket és fémeket vesznek fel. Történetileg ezt az összefüggést a bőrrel állandóan érintkező munkások megbetegedései alapján írták le, főként a bőr laphámrákját. Becslések szerint az Európai Unióban körülbelül egymillió munkavállaló van kitéve a használt olajoknak, és a fő expozíciós út éppen a bőr. Nem a tüdő, nem a gyomor. A bőr.

az állandó bőrrel való érintkezés főként a bőr laphámrákját okozza. Becslések szerint az Európai Unióban körülbelül egymillió munkavállaló van kitéve a használt olajoknak, és a fő expozíciós út éppen a bőr.

Ez nem ok a pánikra, mert az adag és az érintkezés ideje számít, a mai bázisolajok pedig sokkal jobban finomítottak, mint az ötvenes évekbeliek. Nagyon jó ok viszont arra, hogy az olajjal való érintkezést ne kezeljük a szakma folklórjaként.

Ehhez jön valami, ami sokkal gyorsabban látszik a daganatnál, vagyis a hétköznapi kézekcéma. Az irritatív kontakt dermatitisz a foglalkozási bőrbetegségek nagyjából felének, de akár nyolcvan százalékának is felelőse, és körülbelül ötször gyakoribb, mint az allergiás változat. Egy 153 autószerelő műhelyi dolgozót 140 irodai dolgozóval összehasonlító vizsgálatban kézekcémát az előbbiek 19 százalékánál, az utóbbiak 7,9 százalékánál állapítottak meg. A legrosszabbul a szerelők és a sebességváltó-technikusok szerepeltek, vagyis azok, akik a legtöbbet érintkeznek folyadékokkal.

A mechanizmus banális, és épp ezért alattomos. Az olaj, a zsír, a féktisztító és a zsírtalanító pontosan azt teszi, amire teremtették őket, vagyis oldják a zsírt. A bőrnek is van zsírrétege, és ez tartja bent a vizet, kint pedig a mocskot. Ha elég sokszor lemosod, a gát nem épül újra. Ekkor kezdődik az érdesség, aztán télen az ujjbegyek repedezése, aztán a viszketés, majd a bőrgyógyász látogatása és a kérdés, nem lehetne-e mégis munkahelyet változtatni.

A gumi, amely a gumi hiányából született

Az a mulatságos, hogy az anyag, amely ma megmenti a helyzetet, teljesen véletlenül született, egy egészen más probléma kapcsán.

A huszas és harmincas évek fordulóján Európának gondja volt a természetes kaucsuk beszerzésével. A német vegyészek, Erich Konrad és Eduard Tschunkur, helyettesítőt kerestek, és 1931-ben egyesítették az akrilnitrilt a butadiénnel. A kopolimert 1934-ben szabadalmaztatták, az ipari méretű termelést pedig egy évvel később indították el. A kaucsukpótló közepesre sikerült, mert sok tekintetben elmaradt az eredetitől, de volt egy tulajdonsága, amellyel az eredeti egyáltalán nem rendelkezett: nem dagadt meg olajokkal és üzemanyagokkal érintkezve.

Az autóipar azonnal megértette ezt. A nitril bekerült az üzemanyagvezetékekbe, a tömítésekbe, az o-gyűrűkbe és a szimeringekbe, és ma is ott van. Más szóval ugyanaz az anyagötlet, amely a motorodban ügyel arra, hogy az olaj a tömítés megfelelő oldalán maradjon, ugyanaz az ötlet a kezeden is ügyel arra, hogy az olaj a kesztyű megfelelő oldalán maradjon. A szimmetria szinte költői, ipari kémiához mérten.

A nitrilnek van még egy előnye, amelyről ritkán beszélnek, amíg valakinek viszketni nem kezd az alkarja. Nem tartalmaz természetes kaucsukfehérjéket, amelyek az azonnali, I. típusú allergiás reakcióért felelősek. A probléma második típusáért, a késői típusú kontaktallergiáért általában nem maguk a polimerek felelnek, hanem a vulkanizálási gyorsítók, mindenekelőtt a tiuramok, a ditiokarbamátok és a tiazolok. Ők a védőkesztyűk legfontosabb kontaktallergénjei egyáltalán. Ezért az az információ, hogy a kesztyű latex- és tiuramtól mentes, nem dísz a dobozon, hanem konkrétum annak, aki napi nyolc órát viseli.

Miért csúszik ki a kulcs a sima kesztyűből

Mindenki ismeri ezt a pillanatot. Tizenkettes dugókulcs, szorosan, felülről csöpög az olaj, a kéz lecsúszik, a kulcs valahol a szívócső és a burkolat között landol. Az emberi reakció mindig ugyanaz: a kesztyű a hibás.

Részben joggal, mert a fizika itt könyörtelen. A kéz és a szerszám között vékony folyadékfilm képződik, és ez pontosan úgy működik, mint a siklócsapágy. Minél vastagabb a film, annál kisebb a súrlódási együttható, egészen addig a pontig, amikor a kulcsot kizárólag a szorítóerővel tartod, nem tapadással. Ez pontosan ugyanaz a mechanizmus, mint az aquaplaning, csak a kéz léptékében. A különböző kesztyűanyagok ugyanazon a felületen végzett súrlódásvizsgálataiban az olaj jelenléte körülbelül felére csökkenti a súrlódási együtthatót ugyanahhoz a vízzel megnedvesített felülethez képest.

A kesztyű felületén lévő textúra tehát nem esztétika kérdése, sem fogós név. Olyan barázdarendszer, amelyen át a folyadéknak van hová menekülnie, hogy folyamatos film helyett az anyag és a fém valódi érintkezésének szigetei jöjjenek létre. Minél sűrűbb a háló, és minél jobban lefedi az egész fogófelületet, annál kevesebb olyan hely van, ahol az olaj egyenletes rétegben el tud terülni. Ezért a műhelykesztyűknél az a textúra értelmes, amely a tenyér teljes belsején és az összes ujjon végigfut, nem csak az ujjbegyek finom recézése, amely vérvételnél bevál, de az oxigénszenzor kicsavarásánál nem.

A Gripzzly kesztyűknél erről a tenyér és az ujjak teljes fogófelületén elosztott gyémántszerkezet gondoskodik. Ehhez jön valami, amit senki nem tervez, de mindenki használ: telefont lehet kezelni bennük, így az alkatrészkatalógust a kesztyű levétele nélkül nyithatod meg, és anélkül, hogy fekete lenne a képernyő.

Öt szokás, amely még a jó kesztyűt is tönkreteszi

A jól választott, de rosszul használt kesztyű rosszabbul véd, mint egy átlagos, de fejjel használt. Íme azoknak a dolgoknak a listája, amelyeket a műhelyekben a leggyakrabban látni.

Egy pár az egész műszakra. Az egyszer használatos kesztyű gát rövid érintkezés és lefröccsenés ellen, nem védőruha arra, hogy a kezet zsírtalanítós kádba merítsük. Az EN ISO 374-1 szabvány az áthatolási idő szerint típusokra osztja a kesztyűket: az A típus legalább hat anyag a listáról harminc percnél hosszabb idővel, a B típus legalább három anyag harminc percnél hosszabb idővel, a C típus egy anyag tíz percnél hosszabb idővel. A kulcsszó az idő. Az áthatolás molekuláris szinten az érintkezés első másodpercétől kezdődik, a kesztyű pedig nem jelzi, hogy éppen befejezte a munkát. A szennyezettet azonnal cserélik, nem akkor, amikor elkopott.

Szemre választott méret. A túl nagy kesztyű ráncokat vet a kulcsfontosságú helyeken, elveszi a tapintást, és beleakad. A túl kicsi megfeszül az ujjízületeken, egész nap fárasztja a kezet, és a legrosszabb pillanatban szakad el. Az S-től XXL-ig terjedő méretek nem díszként vannak a katalógusban.

Kesztyű forgó elemek mellett. Ez az egyetlen pont a listán, amelynél nincs helye vitának. A brit HSENI felügyelet az esztergáknál történt balesetsorozat után kimondta, hogy a kesztyű viselése növeli a behúzás kockázatát, és soha nem megengedett gépek forgó alkatrészei, például hagyományos esztergák mellett. Ugyanez vonatkozik az asztali fúrógépekre. Az anyag gyorsabban beleakad a forgó tárgyba, mint ahogy vissza tudnád húzni a kezed, a kesztyű pedig magával húzza az egész kezet. Esztergánál, fúrógépnél és asztali köszörűnél a kesztyűt le kell venni. Mindig.

A kesztyű mosása és szárítása „másodszorra”. Az egyszer használatos azt jelenti, hogy egyszer használatos. A külső oldal lemosására használt oldószer megtámadja, a mikrorepedések nem látszanak, ugyanaz az anyag pedig, amely ellen a kesztyűnek védenie kellett, bezáródik benne a kézzel együtt.

Nedves kézre való felvétel és a kéz oldószerrel való mosása. A kesztyű alatti nedvesség macerálja a hámot, és megkönnyíti az irritációt, a kéz extrakciós benzinnel vagy féktisztítóval való mosása pedig a legrövidebb út a lipidgát atomjaira való szétszedéséhez. A kezet kéztisztítóval mossák, szárazra szárítják, és csak azután húznak kesztyűt.

Mit olvass el a dobozon, mielőtt kinyitod

A kesztyű csomagolása véletlen piktogramok gyűjteményének tűnik, de mindegyik jelent valamit, ezért néhány perc a dobozzal sok csalódást megtakarít.

Az egyéni védőeszköz kategóriája. A III. kategória az, amelyet a nagyon súlyos következményekkel járó veszélyekre, többek között vegyi veszélyekre írtak elő, a 2016/425 rendelet szerint. A műhelykesztyűnek éppen ebben a kategóriában kell lennie.

Az EN ISO 374-1 szerinti típus és a piktogram alatti betűk. Az A-tól T-ig terjedő betűk konkrét vizsgálati anyagokat jelölnek, amelyekre a kesztyű igazolt áthatolási időt ért el. Ez a doboz legkonkrétabb információja.

Védelem a mikroorganizmusok ellen. Az EN ISO 374-5 a baktériumokat és gombákat öleli fel, a vírusokra vonatkozó kiegészítés pedig csak további vizsgálat után jelenik meg, leggyakrabban az ASTM F1671 módszerrel. Hasznosabb, mint gondolnád, például a kabin kiporszívózásánál az előző tulajdonos után.

AQL. Ez a tételek tömítettségi vizsgálatának megengedett minőségi szintje. Minél kisebb a szám, annál kevesebb mikroszivárgású példány megy át az ellenőrzésen. Az AQL 1,5 a megnövelt követelményű kesztyűknél előforduló érték.

Púdermentesség. A kukoricapúder egykor szabvány volt, mert megkönnyítette a felvételt. Az amerikai FDA 2016 decemberében betiltotta a púderes orvosi kesztyűket, többek között a légúti gyulladásokra és az allergének levegőben lebegő púder általi terjedésére hivatkozva. A tilalom az orvostechnikai eszközökre vonatkozott, de a műhelyben ugyanez a logika érvényes, plusz egy kiegészítő gyakorlati érv: a púder lerakódik a lakkon, a tengelykapcsoló-tárcsán és a frissen zsírtalanított felületen ragasztás előtt.

Élelmiszerrel való érintkezés és a mandzsetta hossza. Az első mindenhol hasznos, ahol a műhely szomszédos a szociális helyiséggel, vagy ahol ugyanezek a kesztyűk a háztartásba kerülnek. A második minden olyan munkánál számít, amelynél a folyadéknak esélye van az alkar felé folyni, vagyis az olajleeresztésnél, a hűtőfolyadék cseréjénél és az alkatrészek kádban való mosásánál. A hosszabbított mandzsetta egyszerű módja annak, hogy a folyadék ne találjon utat befelé.

A Gripzzly teljes egészében belefér ebbe a keretbe: latexadalék, tiuram és púder nélküli nitril, III. kategória, B típus, AQL 1,5, megfelelés az EN ISO 374-5 és az ASTM F1671 szabványnak, élelmiszerrel érintkezésre engedélyezett, gyémántszerkezet a teljes fogófelületen, S-től XXL-ig terjedő méretek, dobozonként 50 darab. Folyadékokkal végzett munkákhoz van hosszabbított mandzsettás változat.

Végül

A műhelyben szinte mindennek van katalógusszáma. A hengerfej alatti tömítésnek van száma. A tengelypozíció-érzékelőnek van száma. Még annak az egy dugónak is van elméletileg száma, amelyik soha nincs raktáron.

A kéz bőrének nincs száma. Nem lehet holnap reggelre megrendelni, nincs másodrendű pótalkatrésze, és senki nem hozza be két nap alatt Németországból. Ez az egyetlen alkatrész az egész műhelyben, amelynek ki kell bírnia az összes következő szervizt, az összes következő gumiabroncs-szezont és az összes következő, csupasz lemezig szétszedett garázsprojektet.

Érdemes legalább olyan jól bánni vele, mint a motorral, amely tízezer kilométerenként friss olajat kap.

Források