Kesztyű permetezéshez, műtrágyázáshoz és meszezéshez. Útmutató gyümölcstermesztőknek és gazdálkodóknak
A gazdaságban ezt a három munkát gyakran ugyanaz az ember végzi, ugyanabban a héten, ugyanabban a kesztyűben. Ez hiba, mert a veszély minden esetben más, az a kesztyű pedig, amely kiválóan bevált meszezésnél, a növényvédő szer koncentrátumánál nem nyújtja a jogszabályok által megkövetelt védelmet. Alább konkrétan: mit mond a szabvány, hol van a határ, és mi alapján érdemes vásárolni.
A rövid válasz
A permetezésre külön szabvány vonatkozik, az ISO 18889, amely a kesztyűket három típusra osztja: G1 a használatra kész permetlére, G2 a koncentrátumokhoz, GR kizárólag a permetezett állományban végzett utómunkákhoz. Az ásványi műtrágyákhoz és a meszezéshez ez a szabvány nem vonatkozik, és ott elég egy jó minőségű, megfelelő vastagságú és hosszúságú nitrilkesztyű, mert a veszélyt a porzás és az erősen lúgos kémhatás jelenti, nem a peszticid áthatolása. A nitrilkesztyű a csávázott vetőmagoknál, valamint a gépek kezelésénél és javításánál is a megfelelő választás.
Permetezés: miért nem elég a hagyományos vegyszerálló kesztyű
2019-ig a gazdálkodó a növényvédő szerekhez ugyanúgy választott kesztyűt, mint bármilyen más vegyszerhez, vagyis az EN ISO 374-1 szerint. A probléma az, hogy az ebben a szabványban alkalmazott áthatolásvizsgálati módszer, amelyet az EN 16523-1 ír le, nem alkalmas a peszticidekre, mert azok összetevői ezzel a módszerrel általában nem mutathatók ki.
Ezért jött létre az ISO 18889:2019, vagyis az a szabvány, amely a védőkesztyűkre vonatkozó követelményeket írja le a növényvédő szereket alkalmazó személyek és az utómunkákat végző dolgozók számára. Meghatározza a kezet, vagy a kezet és az alkart a növényvédő szerekkel való érintkezéstől védő kesztyűk hatékonyságára, osztályozására és jelölésére vonatkozó minimumkövetelményeket. Nem terjed ki a fumigánsok elleni védelemre, és az ISO 21420-nal együtt kell alkalmazni.
A kulcsfontosságú különbség, hogy az ISO 18889 a kumulatív áthatolást az ISO 19918 módszerrel vizsgálja, EC-DY helyettesítő anyaggal, vagyis a Disperse Yellow 26 festéket tartalmazó oldattal, amely a peszticid viselkedését tükrözi. Az anyagon átjutott anyag mennyiségét mikrogramm per négyzetcentiméterben mérik.
Ehhez járulnak a kiegészítő követelmények. A G1-nek legalább az ISO 374-1 szerinti C típust kell teljesítenie, a G2-nek legalább a B típust, a GR-nek pedig a 2. szintet a K betűvel jelölt vegyszerrel, vagyis a negyvenszázalékos nátrium-hidroxiddal szemben. A G1-nek és a GR-nek ezen felül át kell mennie az EN 374-2 szerinti levegős és vizes tömítettségi vizsgálaton. A GR kesztyűk nem a kezelést végző személyeknek készültek, hanem csak azoknak, akik a növényeken lévő beszáradt maradvánnyal érintkeznek.
Van egy részlet is, amelyről szinte senki nem beszél, pedig az egész felszerelés hatékonyságát eldönti. Ha a kesztyű és a ruha ujja közötti átfedés kisebb, mint körülbelül 50 mm, hosszabb kesztyűt kell használni. A rövid kesztyű emelt karnál szabadon hagyja a csuklót, a folyadék pedig az alkaron egyenesen befelé folyik.
Ásványi műtrágyák: más veszély, más kesztyű
A műtrágyáknál nem a polimeren áthatoló hatóanyaggal van dolgunk, hanem porzással, irritáló kémhatással és mechanikai munkával. A zsákok átrakása, a szóró tisztítása, a csomósodott műtrágya kiszedése a garatból olyan tevékenység, amelynél a kesztyű leggyakrabban nem átereszt, hanem egyszerűen elszakad.
A kiválasztási szempontok tehát mások, mint permetezésnél. A vastagság, a szakadás- és szúrásállóság, a fogás nedves és poros anyagon, valamint a mandzsetta hossza számít, hogy a por ne jusson befelé. A nitrilnek itt további gyakorlati előnye van: az átszúrások sokkal jobban látszanak rajta, mint a legtöbb más vegyszerálló anyagon, ezért a szemrevételezéses ellenőrzés működik.
Meszezés: a három munka közül a leginkább lebecsült
Az égetett meszet, vagyis a kalcium-oxidot hétköznapi műtrágyaként kezelik, vegyileg viszont az egyik legagresszívebb anyag, amellyel a gazdálkodó érintkezik.
A kalcium-oxid rosszul oldódik vízben, de az oldódást jelentős hőfejlődés kíséri. A keletkező kalcium-hidroxid-szuszpenzió, a mésztej, erősen lúgos kémhatású, pH-ja 12,6. A porított kalcium-oxid robbanásszerűen reagálhat a vízzel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a meszes por a megizzadt kézen nem szennyeződés, hanem a bőrön lejátszódó kémiai reakció.
A CLP besorolás szerint a kalcium-oxid irritálja a bőrt, súlyos szemkárosodást okoz, és irritálhatja a légutakat. Az oltott mész ugyanezt a besorolást viseli. A meszezésnél a kesztyűnek tehát egyetlen feladata van: ne engedje a port a bőrhöz, és maradjon egyben a munka idejére. A megnövelt vastagságú, hosszú mandzsettájú nitril ezt fenntartás nélkül teljesíti.
Csávázott vetőmag és gépkezelés
A csávázott vetőmagok szállítására, tárolására és használatára vonatkozó ágazati irányelvek kifejezetten EN 374 igazolással ellátott nitrilkesztyűt jelölnek meg, a rutinmunkához többször használatos, a berendezésen szükséges beavatkozás esetén pedig egyszer használatos változatban.
Érdemes azonban megjegyezni a szabvány meghatározását. A növényvédő szert alkalmazó személy nem csak az, aki permetez, hanem az is, aki olyan berendezésrészeket tisztít, szabályoz vagy javít, amelyek növényvédő szer maradványait tartalmazhatják. A permetező szervizelése a kezelés után még mindig peszticiddel végzett munka, még ha a tartályban már nincs folyadék.
Hol a Gripzzly kesztyű a megfelelő válasz
Az ásványi műtrágyáknál és a meszezésnél a vastagság, a fogás és a mandzsetta hossza dönt. Gripzzly kesztyűk gyémánttextúrával rendelkeznek a teljes fogófelületen, amely megtartja a tapadást nedves zsákon és poros szórógaraton, a Gripzzly X LONG változat mandzsettája 300 mm hosszú, vagyis rátakar az alkarra. Ez ugyanaz a hosszúság, amelyet az ISO 18889 a G2 típusú kesztyűktől megkövetel, bár más alkalmazásban.
Gépkezelésnél, olajoknál, zsíroknál és üzemanyagnál a nitril az első választás, mert ellenállása kiterjed az alifás szénhidrogénekre, alkoholokra, valamint a közepesen tömény savakra és lúgokra. Gripzzly Black kesztyű az EN ISO 374-1 szerinti B típusú jelölést viseli K, P és T kóddal, vagyis negyvenszázalékos nátrium-hidroxiddal, harmincszázalékos hidrogén-peroxiddal és harminchétszázalékos formaldehiddel szembeni vizsgált ellenállással. A K kód itt fontos, mert ez ugyanaz az anyag, amellyel szemben az ISO 18889 követelményt támaszt a GR típusú kesztyűkkel szemben.
Csávázott vetőmaggal végzett munkánál és a berendezéseken végzett rövid beavatkozásoknál az EN 374 jelöléssel ellátott egyszer használatos nitrilkesztyű az irányelvekkel összhangban álló megoldás, az egyszer használatosság pedig előny, mert a csáva maradványa nem kerül vissza a kézre másnap.
A készítmény címkéje fontosabb, mint a kesztyű leírása
A gondolkodás sorrendje néha fordított, mint kellene. A gazdálkodó először megveszi a kesztyűt, aztán ellenőrzi, megfelel-e a kezelésnek. A helyes sorrend a szer címkéjével kezdődik, mert az határozza meg az alkalmazandó minimális védőfelszerelést. Ezek a követelmények a készítmény toxikológiai vizsgálataiból erednek, amelyeket a bejegyzési folyamat során nyújtottak be, nem a kényelemről alkotott általános elképzelésből.
A munkaruha, vagyis a hosszú ujjú ing, a hosszú nadrág és a lábbeli alkotja az alapréteget. A kesztyű kiegészítő réteg, és a címke mondja meg, mikor kötelező, és milyen típusú legyen. A második dokumentum, amelybe érdemes belenézni, a biztonsági adatlap 8. szakasza, ahol a gyártó megadja az ajánlott anyagot és vastagságot.
Ugyanaz a hatóanyag különböző formulációkban más védelmet kívánhat, mert az áthatolást nem csak maga az anyag dönti el, hanem a készítményben használt oldószerek és hordozók, a koncentráció, a levegő hőmérséklete és az érintkezés ideje is.
Tisztítás, csere és tárolás
A vastagabb, többszöri használatra szánt kesztyűk a keverés vagy a kezelés befejezése után tisztíthatók és újra használhatók, de élettartamuk korlátozott. A ciklusok számát az érintkezés ideje, valamint a készítmény típusa és koncentrációja határozza meg, a koncentrátummal érintkező kesztyűk pedig sokkal gyorsabban kopnak, mint a hígított folyadékkal dolgozók.
Az amerikai állami irányelvek az operátorok számára a csere gyakoriságát az anyag ellenállási osztályához kötik. Magas ellenállásnál a kesztyűt a munkanap végén tisztítják vagy cserélik, közepesnél az érintkezéstől számított egy órán belül, alacsonynál tíz percen belül, az ellenállás nélküli anyagot pedig egyáltalán nem használják, ha az érintkezés lehetséges. Ez egy egyszerű szabály, amelyet ki lehet függeszteni a permetező melletti fészerben.
Ha a gyártó nem adott tisztítási utasítást, mosószert és forró vizet használnak, az egyéni védőeszközöket pedig a többi ruhától elkülönítve mossák. Az egyszer használatos kesztyűkre ez az eljárás nem vonatkozik, mert vegyszerrel való érintkezés után a hulladékba kerülnek.
Mit ne tegyünk
Ne merítsük a kezet a permetlébe vagy a koncentrátumba. A vegyszerálló kesztyűt érintkezésre és lefröccsenésre tervezik, nem bemerítésre, és bemerítésnél az áthatolási időt egészen másképp számítják.
Ne mossuk az egyszer használatos kesztyűt, és ne vegyük fel másodszor vegyszerrel való érintkezés után. Ha a kesztyű többszöri használatra szolgál, a gyártó megadja a fertőtlenítési utasítást, a szabvány pedig kifejezetten megköveteli az információt arról, hogy a termék egyszer használatos-e.
Ne használjunk textilbélésű kesztyűt növényvédő szerekhez. A nedvszívó anyag a készítményt a bőr mellett tartja, és meghosszabbítja az expozíciót ahelyett, hogy lerövidítené.
Ne hagyatkozzunk egyedül a lombik piktogramra. Peszticideknél a piktogram alatti G1, G2 vagy GR jelölés számít, mert az mondja meg, melyik feladatra vizsgálták a kesztyűt.
Gyakori kérdések
Alkalmasak-e a nitrilkesztyűk permetezéshez?
A nitril az egyik anyag, amelyet a növényvédő szerek felhasználóinak szánt kesztyűknél használnak, de az engedélyezést nem a nyersanyag dönti el, hanem az ISO 18889 szerinti vizsgálat és jelölés. A jelölés nélküli nitrilkesztyű nem permetezőkesztyű, még ha az anyag ugyanaz is.
Szükséges-e vegyszerálló kesztyű a meszezéshez?
Az áthatolási vizsgálatok értelmében nem, mert a mész nem hatol át a polimeren. Tömített, mechanikailag erős és hosszú kesztyű kell, mert a veszélyt a por és a nedvességgel érintkezve keletkező erősen lúgos szuszpenzió jelenti.
Milyen hosszú legyen a permetezőkesztyű?
A szabvány legalább 240 mm-t követel a G1 típusnál és legalább 290 mm-t a G2 típusnál. A típustól függetlenül a kesztyű és az ujj közötti átfedésnek körülbelül 50 mm-nek kell lennie, különben hosszabb kesztyűt kell választani.
Elég-e egy pár kesztyű az egész szezonra?
Nem. A többször használatos kesztyűk élettartama korlátozott, az érintkezés idejétől, valamint a készítmény típusától és koncentrációjától függ, a koncentrátumoknál használtak pedig sokkal gyorsabban kopnak, mint a hígított folyadékkal érintkezők.
Források
ISO 18889:2019, Protective gloves for pesticide operators and re-entry workers. Performance requirements, International Organization for Standardization: iso.org
SATRA Technology Centre, Testing gloves for protection against pesticides (az ISO 18889 követelményei és az EN ISO 19918 módszer): satra.com
Ogg C.L., Hygnstrom J.R., Puckett G.J., Gloves for Handling Pesticides (G1961), University of Nebraska-Lincoln Extension: extensionpubs.unl.edu
Penn State Extension, Reduce Your Exposure to Pesticides. Wear Gloves: extension.psu.edu
Oregon OSHA, Personal Protective Equipment: Selecting the Right PPE for Pesticide Work: osha.oregon.gov
Központi Munkavédelmi Intézet – Országos Kutatóintézet, a kalcium-oxidról és a foglalkozási expozícióról szóló tanulmány, Podstawy i Metody Oceny Środowiska Pracy, 2020: biblioteka.ciop.pl
Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (CLP) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról
A szövegben hivatkozott szabványok: ISO 18889:2019, EN ISO 19918, EN ISO 374-1, EN 374-2, EN 16523-1, ISO 21420, ISO 23388
Hozzászólások